[ubuntu-hu] Ubuntura váltanék Windowsról

Kerti Balázs Gábor kertib at linuxlap.hu
2007. Jún. 20., Sze, 13:54:32 BST


> Na, ez aztan kesz. Innen jon az, hogy hasznaljunk ketutemu motorokat,
> mert azt mar ugy megszoktuk? Tessek valtani. A k3b a valos eletben
> siman egyenerteku, nehol tobb is, mint a nero. Ar ertek aranyban pedig
> nem osszehasonlithato.

> Ki az, aki penzt ad olyan programert, amibol van ingyenes?
> 

Te adtal mar penzt, vagy egy sornyi kodot is szabad szoftver
fejlesztoinek, akik barmily meglepo, de penzbol veszik a kajat, es
tartjak el a csaladjukat.

De ugyan ez igaz a windows-os rendszerre is, 99%-ban illegalis
szoftvereket hasznalnak otthon "stikaban" azok akiknek a legnagyonn a
szajuk. Nem kell magadra venni, de sajnos teny.

> En lebeszelek mindenkit az MS Office-rol, mert van OpenOffcie.org.
> Photoshoprol, mert van Gimp.

En Gimp-el dolgozok, de ott a Photoshop is Linux alatt. Remekul
kiegeszitik egymas kepessegeit. Ahogy a Gimp gyorsabban fut Linux alatt,
mert arra lett optimalizalva, a Photoshop meg 200x jobban fut MacOS
alatt, mert az osszes Adobe programot azon fejlesztik. Ezzel csak az
vitatkozik, aki meg nem hasznalt MacOS(X)-t...

OpenOffice nalam eleve nem alternativa a MS Office-al szemben, hanem
egyeduli irodai programcsomag.  Es ha megnezed, akkor azert lett
sikeres, mert egy tokeeros ceg, a Sun adja a vazat a programnak, es
rengeteg olyan reszt adott hozza, amit a budos eletben nem sikerult
volna "RMS" elven (ld. lejebb) kifejleszteni. 

> Neked a Nero tetszik, win-en nekem is tetszett, mert nincs
> aleternativaja, de egy kezdot sem fogok buzditani, hogy ilyesmiert
> gazdagitsa a Nero AG-t, mikor igenis van jo alternativaja.
> 
A Nero "kvazi szabvanyt" teremtett az iro progik kozott, es hosszu
fejlesztesek utan a linuxos Nero kivaltja a K3B-t (ami valojaban nem
onallo progi, hanem egy GUI) Linux alatt. Ahelyett, hogy orulnenek az
embereket, hogy a fejlesztesek -ld Light Sribe, stb...- elorehtove
valnak, mindenki viszolyog...

> > A legdragabb programok Unix/Linux rendszereken futnak es ez a jovoben
> > sem lesz maskent.
> 
> Azonban ezek win-en is a legdragabbak kozott vannak, csak ott
> altalaban nincs alternativa.
> 

Win-en eleve nem is leteznek... Szerintem - most nem serteskent - de nem
ugyan azt a szintet ismerjuk. En a kozel tizenvalahany eves
Tru64Unix-ról, az AIX-ről, es a Solaris-ról beszelek amit hasznaltam,
hasznalok, es valszeg hasznalni is fogok. Az ezeken futo alkalmazasok -
nem feltetlenul felhasznaloi programok - soha nem leteztek Windows ala,
max. amikor meg Alpha procin is futott a Microsoft OS...

> > Ideje lenne megbaratkozni azzal a gondolattal, hogy a zart forrasnak is
> > van helye (legyen szabadon felhasznalhato, vagy nem) a Linux alapu
> 
> Igen, de a cd iras nem ilyen tema. Ott mindenk megvenni egy programot,
> mikor nem kell.

> 
> Nekem ilyen szempontbol RMS, lehetoleg oldjunk meg mindent szabad
> software-ekkel elve jobban bejon, mint Linus hasznaljuk a legjobb
> eszkozt, meg ha fizetos is, aztan probaljuk meg kesobb kivaltani elve.
> 

Tudod az a gond, hogy RMS csak dumal - soha nem keszult el a GNU OS...-
szemben a Linus gründolt Linux-al, ami mara mar kepes kivaltani a draga
Unix alapu rendszereket is. Ennyi ket "elv" kozott a kulonbseg.

> > rendszerek vilagaban, es a nyilt forraskod sem jelent ingyenesseget,
> > hanem szabad felhasznalast. Ha ezekkel mindenki tisztaban lenne, nem
> 
> Szamomra azt jelenti, es szerencsere az osszes Linux-os ismerosomnek is.
> -- 

Es mivel ezt hirdetitek, igy teljes kaoszt es dezinformaltsagot okoztok.
Neha az aprobetus reszt is el kell olvasni, mert a nagy "ingyenessegben"
mindeig elfeljtik elolvasni felhasznaloi felteteleket, a fejlesztok
kereseit...stb. 

Es vegul csak 1 kerdes. Szerintetek az Ubuntu hogyan volt kepes ilyen
rovid ido alatt ilyen sikeres lenni? Mert volt/van egy nagyon gazdag
ember, aki felepitette azt a ceget ami az Ubuntu fejleszteset
koordinalja, manageli, es mara anyagilag is kifizetodo. 

Balazs




További információk a(z) ubuntu-hu levelezőlistáról